HR szempontból milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek a koronavírus-járvány idején?
A legnagyobb kihívást a folyamatos bizonytalanság jelentette. A járvány alatt rövid időn belül számos új szabályozás és rendelet lépett életbe, amelyek átmenetileg a munkaügyi folyamatokat is érintették. Ezeket szinte azonnal be kellett építenünk a működésünkbe, gyakorlati tapasztalatok nélkül.
Kiemelten fontos volt, hogy kollégáink és vezetőink időben, pontos információkat kapjanak. Számos tájékoztatót és forgatókönyvet készítettünk annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a lehetőségeivel és a teendőivel különböző helyzetekben, például iskolák vagy óvodák bezárása esetén.
Emellett nagyon gyorsan át kellett állnunk az otthoni munkavégzésre azokban a munkakörökben, ahol ez megoldható volt. Ez nemcsak informatikai felkészülést igényelt, hanem a vezetőknek és a munkatársaknak is alkalmazkodniuk kellett az új együttműködési formákhoz.
A védekezéshez szükséges eszközök beszerzése is komoly feladatot jelentett. A járvány első időszakában a maszkok, fertőtlenítők és más védőeszközök nehezen voltak elérhetők, miközben gondoskodnunk kellett arról, hogy a helyszíneken dolgozó kollégáink időben megkapják ezeket.
Hogyan hatott a pandémia a toborzásra és a munkaerő-felvételre?
A vagyonvédelmi területen azt tapasztaltuk, hogy csökkent a munkaerő elvándorlása, így a fluktuáció is alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest. Ennek köszönhetően kevesebb új munkatársat kellett toboroznunk, ugyanakkor a meghirdetett pozíciókra továbbra is megfelelő számú jelentkezés érkezett.
A szellemi munkaköröknél viszont már érezhető volt némi változás. A home office és a hibrid munkavégzés széles körű elterjedése miatt a munkavállalók kevésbé érezték sürgetőnek a váltást, így összességében kevesebb pályázó jelent meg a piacon.
A járvány miatt nagy teret kapott az otthoni munkavégzés. Milyen hatással volt ez a szervezetre?
A HR-csapat is távolról látta el feladatait, ezért a mindennapi működés részévé váltak az online megbeszélések és az együttműködési platformok használata.
Összességében a szervezet jól alkalmazkodott az új helyzethez, és az otthoni munkavégzés sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor azt is megtapasztaltuk, hogy a személyes találkozásoknak továbbra is fontos szerepük van a csapatkohézió és a vállalati kultúra fenntartásában.
A tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy a rugalmas munkavégzés nemcsak hatékony megoldás lehet, hanem a munkáltatói vonzerőt is jelentősen növeli, különösen a szellemi munkát végzők körében.